Én mindig is azt szerettem volna, ha szüleim figyelembe veszik elképzelésemet a szobáról amelyben élek, ám véleményemet meghallgatták, de sohasem valósították meg. Pszichológusnak tanuló barátnőm szerint ez is közrejátszott abban, hogy alig múltam tizennyolc éves dolgozni kezdtem és albérletbe költöztem. Ekkor persze a saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy az általam elképzelt kialakítást és megoldást miért nem valósították meg szüleim, de szép számmal voltak olyanok is, melyek kivitelezhetőnek tűntek ugyan, de hosszú távú változtatást igényeltek, amit egy albérletben nem csinál meg az ember. Mikor férjhez mentem és saját lakásba költöztünk ismét elővettem terveimet, melyek alapján szerintem nagyon aranyos és gyerekbarát gyerekszobát alakítottam ki amikor megtudtam, hogy babánk lesz. Alig vártam, hogy gyermekem is élvezze a gyerekszobát és az ott elhelyezett gyermekbútorokat, kisszékeket és esténként az egészséges sólámpa fényénél aludjon el. Születése óta hét év telt el, így lassan időszerű a teljes gyerekszoba átalakítás, melyről már neki is vannak elképzelései.